Kerti disztárgyak / Kertitörpe lámpás. KERTÉSZET VIRÁGOK SÖVÉNYEK RÓZSÁK ÁPOLÁSA KERT FAISKOLA.KERTÉSZET VIRÁGOK SÖVÉNYEK RÓZSÁK ÁPOLÁSA KERT FAISKOLA TROPUSI EGZOTIKUS NÖVÉNYEK,ÁLLATKÉPEK,KUTYA VISELKEDÉSE, FÜRDETÉSE,IDÖJÁRÁS,CSIGÁK,GYIK,HÜLLÖK,KÉTÉLTÜEK,KIGYÓ,POK,SKORPIÓ,ÉVELÖVIRÁGOKVÁSÁRA,ROZSAVÁSÁR,KERTÉSZET,VIRÁGOK,ROZSÁK,ÁPOLÁSA,KERTÉSZET,BOXER,PAPAGÁLY,ÖRÖKZÖLDEK,NÖVÉNYEK,VIRÁGOK,VIRÁG,KISKUTYA,ORCHIDEA, FAISKOLA,KERTI,TÓ,KERT,NÖVÉNYISMERET,Hatékony hőszigetelés Az ISOCELL hőszigetelési rendszer alapja a cellulóz. KERTÉSZET VIRÁGOK SÖVÉNYEK RÓZSÁK ÁPOLÁSA KERT FAISKOLA.: A 2011. év madara - a széncinege

2011. augusztus 23., kedd

A 2011. év madara - a széncinege


Legfrissebb híreink

Sikeresen lezajlott a Fejér Megyei Helyi Csoport 12. nyári gyűrűző tábora


2011. augusztus 22.
Az MME Fejér Megyei Helyi Csoportja, a Madárdal Alapítvánnyal közösen 12. alkalommal is megszervezte nyári gyűrűző táborát. 2011. július 17. és augusztus ...
Tovább »

Madárgyűrűzés Zsámbokon a Gödöllői Helyi Csoport szervezésében


2011. augusztus 21.
Az MME Gödöllői Helyi Csoportja madárgyűrűzésre várja az érdeklődőket Zsámbokon egy bodzás területen. A program 2011. augusztus 22-én hajnalban kezdődik, ...
Tovább »

Elhunyt Dr. Marián Miklós, a magyar ornitológia és herpetológia jeles kutatója


2011. augusztus 16.
2011. augusztus 7-én, 98 éves korában elhunyt Dr. Marián Miklós, a magyar ornitológia és herpetológia jeles kutatója. Madarászgenerációk felnevelője ...
Tovább »

Nagy sikere volt a hétvégi Balatoni hattyú road show rendezvényünknek!


2011. augusztus 15.

Szombat-vasárnap tíz helyszínen 54 bütykös hattyút fogtunk be és jelöltünk meg az MME Balaton-kerülő bemutató madárgyűrűzési programján. A puszta ...
Tovább »

Indul a XXVI. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor


2011. augusztus 15.
2011. augusztus 15-én nyit az MME Gömör-Tornai Helyi Csoportja és az Aggteleki Nemzeti Park által közösen szervezett Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató ...
Tovább »

A rekordok éve lesz az idei a hazai kék vércséknél


2011. augusztus 9.
A ragadozómadarak tavalyi „fekete éve” után az idén több rekordot is megdönthetnek a magyarországi kék vércsék. Bár a hazai állomány feltérképezése ...
Tovább »

Éjszakai látogatóban a vöcsköknél


2011. augusztus 6.
Több mint száz éve gyűrűzik a madarakat Magyarországon (a dánok és a németek után a miénk a harmadik legpatinásabb ilyen program a világon), mégis sok ...
Tovább »

Megjelent Magyarország orchideáinak atlasza - az MME tagjai 40% kedvezménnyel vásárolhatják meg!


2011. augusztus 4.

A Kossuth Kiadó gondozásában indult Kossuth Természettár sorozat harmadik részeként - a hazai emlősöket és a madárvonulást bemutatók kötetek után ...
Tovább »

A fekete gólyák és a barna kányák létszáma is rekordot döntött Baranya megyében


2011. augusztus 4.
A Baranya megyében fészkelő fekete gólyák és barna kányák is sikeres költési időszakon vannak túl, mindkét faj állománya rekordot döntött. Hasonlóan ...
Tovább »

Elérhetők a fehér gólya adatbázis 2011. évi statisztikai térképei


2011. augusztus 3.
Az MME Monitoring központja élesítette a fehér gólya adatbázis 2011. évi statisztikai térképeit. Bár még messze vagyunk a végleges adatok ismeretétől, ...
Tovább »

Újabb fészkelő madárfaj Baranyában


2011. augusztus 3.
Újabb fajjal gyarapodott a baranyai fészkelőmadár-fauna. A homorúdi Riha-tavon, a Duna lefűződött holtágának egyik nádasában idén először fészkeltek ...
Tovább »

Tovább csökkent a fehér gólyák száma Tolna megyében


2011. augusztus 2.
Tovább csökkent a fehér gólyák száma Tolna megyében, a tavasszal visszaérkezett párok száma még soha nem volt ilyen alacsony. A felmérést június 25. ...
Tovább »

Több százan látogattak ki a Csodálatos madarak program margitszigeti helyszínére a múlt hónapban


2011. augusztus 2.
A változékony időjárás ellenére is több száz ember látogatott ki júliusban a Margitszigetre hogy megfigyelhesse a "Csodálatos madarakat". A programsorozat ...
Tovább »

Madáritató furcsa "balesete"


2011. július 31.

Nyári melegben megszokott, hogy a reggel teljesen feltöltött itató vizének egy része estére elpárolog. Az azonban már merőben szokatlan, hogy a víz ...
Tovább »

Sokkoló videó a ciprusi madárbefogásokról


2011. július 29.
Mint arról korábban már többször is beszámoltunk, drasztikusan megnőtt az illegális madárbefogások száma a mediterrán országokban. Egy cipruson végzett ...
Tovább »

A 2011. év madara - a széncinege

2011. január 1. 
A faj nem veszélyeztetett: nem csökken az állománya; alkalmazkodóképes, így a nagyvárosok belső kerületeiben is megél; mesterséges odúkkal jól telepíthető; az agrár-környezetgazdálkodási program is érinti a védelmét; a téli etető összes eleségtípusát fogyasztja. Akkor miért éppen ez a madár a 2011-es év madara? Éppen ezért! Szükségünk van egy olyan pozitív példára, ami igazolja, hogy mindannyian tehetünk korunk egyik legnagyobb kihívása, az élőhelyrombolás, a fajok eltűnése ellen.

A természetes élőhelyek és a fajok eltűnése 
nem pusztán tudományos probléma
Napjainkra a természetes élőhelyek átalakítása, életközösségeik változatosságának csökkenése olyan mértéket ért el, hogy már nem csak a biológusok, ökológusok és a zöld szervezetek, de a kérdéssel nem foglalkozó lakosság egyre szélesebb rétegei is érzik ennek negatív hatásait. Azaz ma már a fajok eltűnése, a táj kiüresedése közvetlen, negatív hatásokat gyakorol a gazdaságra, a lakosság életszínvonalára, a nemzeti, kontinentális és bolygó szintű kereskedelemre, élelmiszerellátásra - azaz a társadalom szövetének egészére.
Mit is jelent ez pontosan? Nem pusztán annyit, hogy néhány "fákat ölelgető" fanatikus vagy szemüveges biosz professzor kevesebb ürgét, sast, bogarat vagy virágot láthat. Hanem: a túlhalászás miatt világszerte kiüresedő tengerek és óceánok halászainak munkanélküliségét; a természetes rovarvilág eltűnése miatt kézzel porzott barack ligeteket Kínában, eltűnő fecskéket (a 2010-es év madarai) Magyarországon; a kiuzsorázott talajok csökkenő termésátlagait; az élhetetlenné, sok helyen lakhatatlanná váló tájat (és még folytathatnánk szinte a végtelenségig), ami a klímaváltozás globális és lokális hatásaival együtt össz társadalmivá teszi a kérdést.   
A széncinege a legnagyobb (veréb méretű), leggyakoribb cinege fajunk.
A magyar állomány nem vonuló, szigorú teleken egy részük kedvezőbb
időjárású területekre kóborol. A tőlünk északabbra költő széncinegék egy
része hozzánk vonul. A faj odúköltő, a harkályok vájta odúk mellett 
előszeretettel foglalják el a B és D típusú mesterséges odúkat is. A 
tavaszi-őszi időszakban a széncinegék rovar táplálékot fogyasztanak, 
fiókáikat elsősorban a lombozatban élő, puha hernyókkal etetik, ami
 mesterséges odúkkal történő segítésük, megtelepítésük esetén nem 
elhanyagolható mértékű biológiai védekezés lehetőségét kínálja az
ültetvény kultúrákban és a kiskertekben (Grafika: Kókay Szabolcs).

A 2010-re várt eredmények nem teljesültek
Sajnos a kedvezőtlen hatások még csak mostanában kezdik elérni a közvélemény és a döntéshozók ingerküszöbét, amit az is igazol hogy az 1992-ben, Rióban aláírt biodiverzitás védelmi egyezmény - mely azt tűzte ki célul, hogy 2010-re állítsuk meg a biológiai sokféleség csökkenését - nem hozta meg a várt eredményeket. Ezért a mai nappal kezdődő fél éves magyar EU elnökség időszakában egyik fontos feladata az új biodiverzitás védelmi stratégia alapjainak lerakása lesz (részletek erről >>).   

A sikertelenség okai
A sikertelenség számos, egymással összefüggő oka közül néhány a minden bizonnyal legfontosabb közül:
  1. Az életünket közvetlenül befolyásoló "nagy" kérdésekben általában a rövid távú gazdaságosság, a puszta haszonelvűség a döntő döntéshozatali szempont.  
  2. A negatív környezeti hatások még mindig nem érintik olyan mértékben közvetlenül és széles körben a világ anyagi, politikai, kulturális és katonai hatalmát birtokló jóléti társadalmak polgárait és gazdaságát, hogy változtassunk a szokásainkon és kiköveteljük a nélkülözhetetlen lépések megtételét a döntéshozóktól. Azaz mindaddig nem fogjuk fel, fogadjuk el magunkra nézve is érvényesnek az ökológia törvényszerűségeit, amíg annyira tönkre nem tesszük a világunkat, hogy életben maradásunk már csak "kényszerökológiai" lépésekkel (víz- és energiafelhasználási fegyelem, népességkorlátozás stb.) lesz megvalósítható. Mennyivel jobb lenne, ha a ma kis (de a halogatással egyre nagyobbá nyúló) lépéseivel elkerülhető lenne egy környezetileg és társadalmilag lepusztult Mad Max-szerű jövő rémképe.  
     
  3. Azzal, hogy a hivatalos orgánumok ökológiai szaknyelven azt hangoztatják, hogy "Állítsuk meg a biodiverzitás csökkenését!", nem sikerült a laikus lakosság nyelvére lefordítani a problémát. Az emberek többsége már magát a biodiverzitás fogalmát sem ismeri, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük az ökológiai képzettségűek elenyésző arányát emberi népességben. Ráadásul ebben a jelmondatban ehhez a vitathatóan közismert fogalomhoz kapcsolódó folyamat csökkenésének megállítása a cél. Ha valaki túljut a szlogen dekódolásán, még mindig ott a nagy kérdés, hogy mennyiben érzi húsba vágónak a sordély, a vékonycsőrű póling, a csíkosfejű nádiposzáta vagy a kaliforniai kondor eltűnését.   

Nincs okunk tehát csodálkozni azon, hogy a jóléti társadalmak millió és millió polgára - felélve a jövő tartalékait - továbbra is pazarlóan él, miközben a világ népességének majd' felét kitevő, feltörekvő gazdaságú országok (Kína, India) ezt az életszínvonalat tekintik elérendő célnak. Figyelembe véve a Föld folyamatosan növekvő népességét, ez nyilvánvalóan fenntarthatatlan cél, mivel pillanatnyilag csak ez az egy bolygó áll rendelkezésünkre.

Miért a széncinege a 2011-es év madara?
Fel kell tennünk a kérdést, hogy a környezet és a természet védelmét továbbra is kizárólag állami feladatnak tekinthetjük-e, amit majd valaki más old meg, vagy mi magunk is akarunk és tudunk tenni ez ügyben? Meglátásunk szerint az egyes embereknek, a családoknak, a helyi közösségeknek egyre nagyobb szerepe van a környezet- és természetvédelemben. Fontos, hogy ez tudatosodjon bennünk, illetve váljék világossá a politikusok, a döntéshozók számára is.
A 2011-es év madarának azért egy nem veszélyeztetett fajt – a széncinegét – választottuk, mert ennek a madárnak a megmaradásában, "gyakori" besorolású állománynagyságának megőrzésében rendkívül nagy szerepe volt és van a lakosságnak. A sok ezer kihelyezett mesterséges odú, a sok tízezer téli madáretető – nemcsak a kertvárosi és agrárterületeken, de a lakótelepeken is – mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a széncinege ilyen sikeres tud lenni. Ezzel a példával erőt és hitet szeretnénk adni mindenkinek, bemutatva, hogy ha mindenki minden nap belerakja a maga kövecskéjét környezetünk védelmébe, akkor, és csak akkor van esély megőrizni, megvédeni azt, amink van.

Az MME javaslata - természetvédelem partnerségben a lakossággal
Az MME véleménye szerint az élőhelyek, az állat- és növényfajok, a környezet védelmében a lakosság nem kerülhető meg, nem hagyható figyelmen kívül. Az emberek nem pusztán leküzdendő problémaforrást, nem megregulázandó kívülállók tömegét jelentik, hanem - megfelelő kommunikáció és partnerséget lehetővé tevő programok kidolgozása esetén - nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen szereplői.
Ezért amellett, hogy a különböző faj- és területvédelmi programjaink alapvető részét képezi a gazdák és a helyi lakosság bevonása, tájékoztatása és segítése, majd' egy évtizede elindítottuk a Madárbarát kert programot is, ami a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény:

Elegendő egy-két madárodú, egy kis itató, télen egy etető vagy akár néhány cinkegolyó a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, az iroda ablakába, és máris élvezhetjük tollas barátain közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és kiskert tulajdonosokat a kártevők távoltartásában segítik a madarak.
Ezért a Madárbarát kert program - ennek keretében pedig a széncinege védelme - messze túlmutat a konkrét természetvédelmen: szemléletet ad, segíti és ösztönzi a cselekvést, és nem utolsó sorban feloldja az emberekben a tehetetlenség érzését, azt, hogy úgy érezzük, semmit nem tehetünk a környezetünkért.   
Kövesse nyomon élőben webkamerás etetőink életét!
A kamerákat a képekre kattintva vagy a Napi madárvédelem és a 
Környezeti nevelés menüpontok alatt elérhető Webkamera oldalon 
keresztül érheti el. Köszönjük a látogatást és a képeket, jó 
szórakozást kívánunk a megfigyeléshez!

Mit tehetünk a széncinegéért?
  • B és D odú kihelyezése, akár kis odútelepek kialakítása, például iskolai szakkörök keretében: 2-3 méteres magasság elegendő, faágról lógatva, fatörzsre rögzítve vagy épület falára (részletek >>)
  • Odútakarítás, -karbantartás: a költések után (kb. május és július végén) távolítsuk el az elhasználódott fészekanyagot (részletek >>)

    A mesterséges odúk egyik leggyakoribb költő faja 
    a széncinege     (Grafika: Kókay Szabolcs).

  • Téli madáretetés az első fagyoktól ezek megszűntéig (október végétől március közepéig) sótlan napraforgóval, cinkegolyóval, gallycsonkra szúrt almával (részletek >>)

    A széncinege egyik fontos téli elesége a faggyú és mag 
    keverékéből álló cinkegolyó (Grafika: Kókay Szabolcs).
  • A fiatalok a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják az odút, ezért a kertben talált tollas fiókákat nem kell „megmenteni”, a szülők gondoskodnak róluk (részletek >>)
  • Macskatartóként felelős magatartással járuljon hozzá a házi macska probléma megoldásához. Ezek az állatok a nemtörődöm gazdák felelőtlensége miatt sok helyen annyira elszaporodtak, hogy különösen a fiókareptetési időszakban és a téli etetőkön rengeteg énekesmadarat, köztük széncinegét is elpusztítanak (részletek >>)
  • Lépjen be Ön is a Madárbarát kert programba, legyen "hivatalos" madárvédő, szerezze meg a madárbarát elismerő címet és táblát (részletek >>)
  • Az önkormányzatok, iskolák, látogatóközpontok létesítsenek Madárbarát mintakert tanösvényt, hogy a madárvédelem közös ügyének híre és megoldási lehetőségei minél több emberhez eljuthasson.
Madárbarát mintakert tanösvényi tábla.Madárbarát mintakert tanösvényi tábla.
Kettő a Madárbarát mintakert tanösvény 21 táblája közül.
Részletek >>

  • Legyen Ön is tagja az MME-nek, ezzel a lépésével tovább erősítve Közép-Kelet-Európa legnagyobb civil természetvédelmi szervezetét, segítve ezzel természetvédelmi érdekérvényesítő munkánk hatékonyságát (részletek >>)
  • Ajánlja személyi jövedelemadója 1%-át az MME év madara programja számára (részletek >>)
A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is 
tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >>

Köszönjük!

Kapcsolódó oldalak



Orbán Zoltán
A felső kis képen látható széncinege
grafika Zsoldos Márton munkája
 



 
Bejegyezte: László dátum: 3:43

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)